Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Térségi települések képes leírás - Mezőkövesd.tlap.hu
részletek »

Térségi települések - Mezőkövesd.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: mezokovesd.tlap.hu » Térségi települések
Keresés
Találatok száma - 18 db
Bogács

Bogács

Bogács információs honlapja. Bogácsi szálláshelyek: apartman, panzió, vendégház. A Dél-Bükki táj természeti szépsége, jó levegője a bogácsi Fürdő termálvízének gyógyító hatása, a hangulatos borospincékben kínált borok, az olaszrizling vidámító ereje, kulturális programjaink sokszínűsége, változatossága, élménygazdagsága és az itt élő emberek vendégszeretete is a kellemes itt tartózkodást, a jó pihenést, a gyógyulást és a vidám szórakozást szolgálja.

Borsodgeszt

Borsodgeszt

Településtörténet A honfoglaláskor a honfoglaló törzsek birtoka, az itt lakó Geszti család után viseli nevét. A vidék ősidők óta lakott. A régészeti ásatások gazdag bronzkori leleteket hoztak a felszínre. A terület a honfoglaló magyarok egyik szállásbirtoka volt. Innen biztosították a gyepű védelmét. A területet elkerülték a török és a tatár seregek, de a község Eger eleste után behódolt a töröknek, és adót fizetett. A II. világháborúban a harctérre és kényszermunkára elhurcolt leventékkel, illetve zsidókkal együtt 27 hősi halottja volt a községnek. Rájuk emlékezik név szerint a falu közepén 1992-ben a község lakossága által állíttatott emlékmű. 1973-ban megszüntették a településen az önálló közigazgatást, Sály községgel közös tanácsot alakítottak ki. Az 1990. évi választások után a község ismét az önállóság útját választotta, önálló Önkormányzata felelősen igyekszik a falu sorsát intézni.

Borsodivánka

Borsodivánka

Borsodivánka Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén található, Mezőkövesdtől és Tiszafüredtől egyaránt 15 km-re. A táj, ahol a falu fekszik, az Alföld északi széle, árterekkel, puszta gyepekkel szabdalt erdős sztyepp. A település külterületén két jelentősebb vízfolyás van, az Eger patak és a Rima csatorna. A két vízfolyás a Malom dűlőnél egyesül és a belterület északi határát érintve levágja a Dózsa telepet, és a község közigazgatási területét kelet-nyugati irányban szeli át. A települést érinti nyugati irányban a Csincse csatorna is. A külterület többnyire -kiváló talajminőségű- szántó, de található legelő és jelentős nagyságú erdőterület is.

Bükkzsérc

Bükkzsérc

A község Mezőkövesdtől 17 km-re Északra a Bükki Nemzeti Park déli határa mentén a Cseresznyés patak partjait övezve és részben a környező domboldalakra is "felkapaszkodva" mintegy 2 km hosszú völgyben helyezkedik el. Tipikus bükkaljai falu. Gyönyörű panorámával, hagyományos faluképpel, szép házakkal, borospincékkel, pincesorokkal és kristálytiszta levegővel rendelkező település. "Zsáktelepülés"-nek is nevezik, mivel az ide vezető közút a község északi részénél véget ér, de egy elég jó állapotú, bár keskeny erdőgazdasági úton északi, majd nyugati irányba haladva az un. Oldalvölgyön keresztül el lehet jutni az Eger-Miskolci összekötő közúthoz, illetve a szomszédos Felsőtárkányba. Cserépfaluval egy 2,5-3 km-es közút, Noszvajjal egy kb. ugyanilyen hosszúságú kiépítetlen mezőgazdasági földút köti össze. Bogács községet egy 8 km-es közúton Cserépfalun át lehet elérni, de egy elhanyagolt közúton keresztül - ami a Termálfürdőig 5 km hosszú - közvetlen összeköttetése is van. (Ennek a szilárd alappal rendelkező útvonalnak a felújítása idegenforgalmi szempontból a jövőben még nagy jelentőséggel bírhat.)

Cserépfalu

Cserépfalu

Cserépfalu gyönyörű falu a Bükkalján. Megközelítés: Autóval M3-asról Mezőkövesdnél le, majd a sima 3-as út felé átvágsz a városon és irány Bogács. 4 km múlva a 2511-es sztrádán megérkezel Cserépbe. Vonattal csak Mezőkövesdig jutsz, innen az állomás kijáratától indulnak buszok Cserépbe. Busszal az egri csatlakozást is választhatod. Mi is van még, csak címkézve: Hór völgye, Suba-lyuk, Oszlai tájház, Ódor-vár, Ördögtorony (kaptárkövek), Háromsoros Berezdi Pincesor, Boroshordókat őrző kőkatonák, "Kisamerika" barlanglakások, Védett parasztházak, Református Templom, Subalyuk múzeum, Cserépfalvi Imre emlékszoba, Gazdaház, "Cserépfalu Képeken" kiállítás, Gang-galéria, Berezdi Sétány, Honfoglalási Emlékmű, 1848/49 Emlékmű, Hat pincesor, ötszáz pince

Hirdetés
Cserépváralja

Cserépváralja

Cserépváralja község címere a település főbb jellegzetességeit kiemelve, azokat lehetőleg minél nagyobb számban igyekszik a címerpajzson felvonultatni. A pajzsmező felső részében a zöld dombon álló ezüst kéttornyú vár, az úgynevezett beszélő címerekre jellemző módon a község nevében is szereplő cserépvárra, és ezzel a település múltjára utal, míg a alsó zöld színű pajzsmezőben megjelenített modern stílusú templom a jelent, a falu mai arculatát ábrázolja. A magyarországi községi címerek szinte elengedhetetlen részének tekintett, a mezőgazdasági tevékenység valamely ágára utaló növény, vagy eszköz ábrázolása természetesen Cserépváralja címerében is helyet kapott. A vár mellett két oldalon egy-egy arany szőlőfürt a szinte összes magyar falu határában folytatott szőlőtermesztést, borászatot jeleníti meg. Cserépváralja Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bükki Nemzeti Park határán, Miskolctól kb. 50 kilométerre, Egertől 25 km-re található. Lélekszáma 500 fő körüli. A legközelebbi vár: Mezőkövesd (18 km). Cserépváralja a Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetébe tartozik. Kiemelt értéket képvisel a cserépváraljai Kő-völgy. A Bükki település talán legnagyobb értéke a magasfokú esztétikai élményt nyújtó tájkép.

Diósgyőr

Diósgyőr

Diósgyőr honlapja Nevezetességek: Diósgyőri Vár: Magyarország műemlékei közül rangos hely illeti meg a Diósgyőri Várat. Lillafüredi Kisvasút: Talán nem túlzás azt állítani, hogy ez Magyarország legszebb kisvasútja. Miskolci Vadaspark: 2003-ban létrejöttének 20. évfordulóját ünnepelte a Miskolci Vadaspark, Magyarország legrégebbi múlttal rendelkező állatkertje. Elődjét 1355-ben Nagy Lajos király alapította.

Egerlövő

Egerlövő

A falu Bükkalja és a Tisza közti ártéren, sík területen fekszik. Természeti környezetét szántók, rétek, kiserdők, csatornák jellemzik.Árpád-kori alapítású település, nevével 1221-ben a Váradi Regestrumban találkozunk először "Luen" alakban. Később Lew, Lenew alakban is előfordul. A XIV. században a diósgyőri váruradalomhoz tartozott. Eger ostromakor a törökök elpusztították, utána az összeírások hosszú ideig pusztának mondják. A XVII. század végétől a Mikszáth Különös házasságából is ismert Dőryek a falu legnagyobb birtokosai. Mezőkövesdtől 11 km-re, Egerlövő határában lépünk a Borsodi Mezőség területére. Az 1989-ben tájvédelmi körzetté nyilvánított Gelej-Mezőcsát-Tiszadorogma-Mezőnagymihá ly községek által közrezárt terület egyik különleges értéke az egerlövői mocsárrét. Egerlövői mocsárrét A sásréten tavasszal a mocsári gólyahír, nyár elején a kakukkszegfű, nyáron a mocsári kosbor, ősszel az őszi kikerics virít, s itt él pl. a barna ásóbéka, a vízicickány, a nádi sármány... Az eredeti templom a XIII. században, román stílusban épült, majd a XVIII. és a XIX. században átépítették. Szép faragású, fehér és arany színű koronás szószéke neorokokó, a padok barokk stílusúak.

Gelej

Gelej

A megye déli csücskében elhelyezkedő település, kizárólag közúton megközelíthető. A falu határában található a 'Kis-Hortobágy'-ként említett tájvédelmi körzet. Az itt élők elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak, új ágazat is kialakult, ez a haltenyésztés. Itt működik a megye egyik tavi halgazdasága. A munkanélküliek száma a megyei átlagtól magasabb. Jelentősebb helyi munkaadó a Dél-Borsodi Halászati és Juhászati Szövetkezet, a Juh- és Tehéntej-feldolgozó, Sajtgyártó Kft. Infrastrukturális fejlettsége jó, a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 63%, a vezetékes gázzal ellátottaké 36%.

Hirdetés
Hejőbába

Hejőbába

Hejőbába községet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Dél-Borsodban, Miskolctól 30 kilométerre délkeletre, Tiszaújvárostól mintegy 16 kilométernyire nyugatra találjuk. Megközelíthetőség Közúton: Hejőbába több irányból is kedvezően megközelíthető: Autópályán: Az M3-as autópályáról a mezőcsáti, vagy a hejőkürti lehajtón keresztül érhető el a település. A 35-ös úton Tiszaújváros felé haladva, Nagycsécs után letérve, vagy, Nyékládháza - Mezőcsát útról Hejőpapin, vagy Szakáldon keresztül érkezhetünk a községbe. Szakáld-Hejőbába viszonylatú útszakasz kivételével a szomszédos településekkel az összekötő utak jó minőségűek. Vasúton a Miskolc-Nyékládháza - Mezőcsát vonalon a Hejőbába - Hejőpapi megállóhelyen leszállva érhető el a település. Jegyek a vonaton vásárolhatók. A szomszédos községek: Szakáld (4 km), Hejőpapi (7km), Nemesbikk (3km) és Sajószöged (5km).

Hejőkürt

Hejőkürt

Hejőkürt fekvése, megközelíthetősége Hejőkürt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Tiszaújváros és Mezőcsát városok szomszédságában, a Tisza és a Hejő találkozásánál fekvő dinamikusan fejlődő kisközség. Közúton a település rendkívül kedvezően megközelíthető. A község É-i részén, a lakott területtől alig 400 m-re található az M3-autópálya hejűkürti csomópontja, mely a település minden irányból történő kedvező megközelíthetőségét biztosítja. Az autópálya mellett jó minőségű kisebb rendű utakkal a környező települések, városok (Mezőcsát, Tiszaújváros, Miskolc, Polgár, Tiszatarján, Oszlár, Nemesbikk, Tiszapalkonya stb.) is nagyon könnnyen megközelíthetők.

Kács

Kács

Kács bemutatása Zsákfalu, csodálatos természeti környezetben. A honfoglaló EÖRS nemzettség egykori szálláshelye. A XIII-XVI. században bencés rendi apátság. 1730. óta népszerű búcsújáró hely. Az apátság egykori fürdőháza telkén fakadnak azok a langyos vizű források, amelyekre a bencés szerzetesek gyógynövényes fürdőkultúrája épült. A falu határának 80 %-a része a Bükki Nemzeti Parknak. A jelzett turista utak mentén különleges erdők( erdőtársulások), látványos szurdokvölgyek, kaszálórétek, erdei tisztások, víznyelők, sziklaki- búvások vannak. 14 forrás található a falu határában. A források vizét összegyűjtő Kácsi Patak valamikor 12 vízimalmot hajtott. Egy malom, eredeti berendezésével még ma is megtekinthető. A Kácsi Patak vízlépcsői (vízesései) nagyon hangulatosak.

Mezőkeresztes

Mezőkeresztes

Mezőkeresztes Város Honlapja Mezőkeresztes város (2009.07.01-tól város) a megye déli csücskének egyik legrégebbi, sok történelmi vihart megért ősi települése. Borsod megye területe már 40 ezer éve lakott, ezen belül Mezőkeresztesé is. Tipikus településmagként, valamikor a történelmi idők előtt jöhetett létre a Kács-Sályi patak partján, a Csincse-patak és a Tardi-ér között.

Mezőnyárád

Mezőnyárád

Mezőnyárád község Észak-Magyarország Mezőnyárád község kétféle földrajzi felszíni forma - a hegység és az Alföld találkozásánál fekszik a Bükk alján. A 3. számú főközlekedési út és a Budapest - Miskolc vasúti pálya közvetlenül érinti a falut, biztosítva a lakosság mozgását Miskolc illetve Budapest irányába. A megépült M3-as autópálya közelsége a fejlődés újabb reményét és lehetőségét tartalmazza.

Noszvaj

Noszvaj

Blog Noszvajról, nem csak noszvajiaknak. Ismerkedj meg a falu különleges szépségével, érdekes programjaival és örökségünkkel. Noszvaj apró település Egertől körülbelül 10, Budapesttől 140 kilométerre. Nincs csúszdaparkja, nincs kiemelkedő történelmi látnivalója és nincs élmény- vagy kalandparkja sem. Van viszont olyan falusiasan kedves, bűbájos vendégváró hangulata, ami egy szempillantás alatt rabul ejti az ide látogatót.

Szomolya

Szomolya

Szomolya a Bükkalján, a Kánya-patak völgyében, Egertől keletre található település. Ez az oldal Szomolya hivatalos weboldala. Szomolya egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó az Északi középhegység lábánál elhelyezkedő Bükkaljai falu. Mezôkövesdhez 12 km-re és Egerhez 18 km-re található. A falu területén sok kőzetréteg fellelhető. Talán a legfontosabb, ha lehet ilyet mondani, a vulkáni eredetű riolittufa. De van a falu határában egy homokbánya és egy terméskő bánya is. Az egész falu egy völgyben terül el a Kánya-patak két oldalán. Ha egy kicsit délebbre megyünk Mezőkövesd irányába, akkor néhány kilométer megtétele után az alföldre emlékeztető sík részen találjuk magunka. De ha észak felé haladunk Noszvaj, majd Eger irányába, akkor egy dombos, hegyes részre érünk. Szomolya gazdag helynév anyaggal rendelkezik: Barát lápa, Bordahegy, Csecs Lyuk, Cseres, Deber tető, Derék hegy, Felső rét, Galagonyás, Gyűr, -oldal, -tető, Mács alma, Méti hegy, Pazsag, Vénhegy...

Tard

Tard

Tard története: A táj már jóval a honfoglaló magyarok előtt lakott volt. Örösúr nemzetsége szlávokat és avarokat talált ezen a területen, akik már földműveléssel foglalkoztak A község neve feltételezhetően a tar szó kicsinyítőképzős változata. A településre vonatkozó első adat 1220-ban a Váradi Regestrumban található, de ebből feltételezhető, hogy már korábban lakott hely volt. A 14. században Diósgyőrhöz, majd Cserép várához tartozott, s mindkét esetben a királyné birtoka volt. A 16. században több főúr osztozik rajta, majd a Báthory-család birtokába kerül. A 17. században a Homonnai, Esterházy, Révai családok birtokában van, de gyakorlatilag a török hódoltságnak van kiszolgáltatva. A törökök 1552-ben felégették a falut, majd amikor újratelepült, adófizetésre kötelezték. A török hódoltság végét a község, mint színmagyar lakosságú, úrbéres jobbágyság élte meg. A 18. században ez a község is vétel útján L'Huillier Ferenc egri várnagy tulajdonába került, majd örökösödés révén Szász-Coburg Gothai hercegi birtok lett. Az 5000 holdas birtok egészen a felszabadulásig megmaradt, a község lakossága cselédként dolgozott rajta.

Tuti menü